Welcome, Guest. Please login or register.
A homeopátia, vagy hasonszenvi gyógymód olyan alternatív gyógymód, melynek lényege, hogy nagy hígításban olyan gyógyszert juttatnak a szervezetbe, ami hígítatlanul az egészséges emberben a betegségben szenvedő panaszaihoz leginkább hasonló tüneteket vált ki.
A homeopátiás gyógyszerek ásványi, növényi vagy állati eredetűek, azonban döntő mértékben (65%)-ban növényi eredetű, és többnyire megegyeznek a fitoterápiában is használatosakkal, illetve a potenciálás során megjelenő új tulajdonságokat is tartalmaznak. Ezek a gyógyszerek a gyógyszerönyv megfelelő előírásai alapján készülhetnek a növény egyes részeiből, (friss hajtás, levél, virág, gyökér), de tartalmazhatják a növény egészét is.
Az ásványi anyagok alkotják a homeopátiás gyógyszerek második csoportját, (28%), melyek valódi ásványok, fémek, és egyéb organikus anyagok.
A harmadik csoportba az állati eredetű (5%) szerek tartoznak, itt a különböző mérgeskígyók, rovarok, békák stb. szekrétumait használják,de néhány esetben az állat egészét.
Meg kell még említeni, hogy a fenti anyagokon kívül úgynevezett bioterápiás szereket, betegség okozó anyagokat, (kórokozó, betegektől származó produktumokat stb.), melyeket speciális eljárásnak vetnek alá, annak érdekében, hogy mellékhatás mentesen gyógyítsanak.
A homeopátia alapelve tehát az egyes gyógyszerek nagy dózisainak hatásvizsgálata, ezt nevezik gyógyszerképnek. A mai homeopátiás gyakorlatban mintegy 2000 anyag gyógyszerképe ismert. Bár ezek többsége növényi szer, nem csak gyógynövények használatáról (fitoterápiáról) van szó, szerepelnek köztük állati eredetű anyagok, ásványok és elemek (pl. az arany) is. A gyógyszerképekkel együtt jöttek létre a betegségképek, melyek az egyes betegségek tünetegyütteseit adják meg. A megfelelő betegségképhez meg kell találni a hasonló gyógyszerképet és azt a szert kell adni, minél súlyosabb a kór, annál nagyobb hígításban.
Homeopátiás gyógyszer
A homeopátia alapelvei szerint minden kórnak egyetlen, megfelelő szer a valódi ellenanyaga. Nagyon súlyos és előrehaladott betegségeknél elegendő ha csak a tünetek egyeznek, de a kisebb bajoknál a teljes személyiséget is vizsgálni kell, mivel az egyes gyógyszerek csak a megfelelő személyiségtípusokra hatnak. A gyógyszerképeknek ezért nem csak a fizikai, hanem a lelki hatások fontos részét képezik, amik aztán a betegségképekben is megtalálhatóak. A homeopaták könnyen meglátják valakiben például a hagyma típust és tudják, hogy az ő rossz hangulata remekül reagál a hagyma C50-es dózisára. Más személyiségnél azonban teljesen más anyagra lenne szükség. Samuel Hahnemann (1755 – 1843) a homeopátia alapelveinek megfogalmazója szerint minden bajt, még a látványosan kórokozók által keltetteket is a szervezet belső egészségtelensége okozza, amit helyreállítani nem a parazita kiűzésével, hanem a megfelelő szerekkel lehet. 1810-ben megjelent fő művében az Organon-ban kifejti, hogy a galandférgek az egészséges szervezetben vígan elvannak a bélsárban és nem okoznak gondot, csak kóros bélmozgások késztetik őket arra, hogy a bélfalba kapaszkodjanak és ezáltal további károkat okozzanak. Leírása szerint a féregűzés tehát teljesen haszontalan foglalatosság, ehelyett a megfelelő gyógyszert kell a megfelelő dózisban alkalmazni.